Tudástár

A MŰANYAG NYILÁSZÁRÓK ELŐNYEI

 

 A műanyag nyílászáró egyik fontos előnye az árában nyilvánul meg.

Kedvező ára nem jelenti azt, hogy alacsonyabb minőséget képvisel, vagy kevesebbet nyújt mint a más anyagból készült társai a piacon.

Az alacsony árfekvés mindössze a nagy volumenű előállításnak köszönhető.

A műanyag ablakok hőszigetelő képessége jobb mint az alumínium vagy fa nyílászáróké vagy más anyagokból készült társaié.

A magas hőszigeteléssel a fűtési költségeit is jelentősen csökkentheti.   Ezáltal a nyílászáróba fektetett pénze rövid időn belül megtérül.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a műanyag szerkezetek kiváló hangszigetelő képességét sem.   A profilok egy jó minőségű hangszigetelő üveggel kombinálva elérhetik akár a 48 dB hanggátlási értéket is.

A műanyag szerkezetek tisztán tartása rendkívül egyszerű, különösebb karbantartást nem igényelnek. Az új generációs műanyagprofilok már különleges technológiával készülnek,   egészség és környezetvédelmi szempontokat szigorúan figyelembe véve. Az ólom alapú stabilizátorokat Ca/Zn alapú összetevőkre cserélték ezeknél a termékeknél és így újrahasznosítható, egészségre és környezetre ártalmatlan anyagból készítik profiljaikat. Összességében elmondható, hogy ha számít Önnek az ár/érték arány, akkor jó döntés a műanyag nyílászáró.

FOGALMAK

 

A profil lehet szárnyprofil vagy tokprofil.
szárnyprofilt funkciós, azaz nyitható, buktatható nyílászáróknál alkalmazzák.
tokprofilt fix szerkezeteknél használják.
A köznyelvben ezeket “keretnek” hívják.
Ebbe kerül elhelyezésre az üveg, a vasalat illetve a kilincs.

A profil belsejében kialakított légüres tér, ami a jó hő- és hangszigetelést biztosítja. Ezeknek a légüres tereknek, más néven légkamráknak a száma határozza meg a profilok hőszigetelési tulajdonságát. A mai modern nyílászárók már 4 – 6 kamrásak, de előfordul még a 3 kamrás is. Minél magasabb légkamra számú egy szerkezet, annál jobban hő és hang szigetel, illetve annál jobb a statikája.

A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. Az 5 légkamrás profil 70 mm, a 6 kamrás 80 mm beépítési mélységgel rendelkezik. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő és hang szigetelése.

A nyílászáró nyílását-záródását működteti. A kilincs segítségével mozgatjuk a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét egy 2 – 7 mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja.

Bizonyos esetekben a megfelelő levegő utánpótlásra légbevezetőket szerelünk fel. Ezt a “szellőztetést” az ablakok túl tökéletes záródása miatt, légcsere hiány kiküszöbölésére használják.   Kézi állítású, elzárható, illetve automata légbevezetőket különböztetünk meg.  A nyílt égésterű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető)  ott automata légbevezetőket kell alkalmazni! A légbevezetőket az ablak tokba marással építjük be.  (Nem része az ablaknak, külön igény esetén szereljük fel.)

A vasalatba épített olyan szerkezet, ami nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.

A nyílászáró egyik fontos jellemzője, használati szempontból a nyitásirány. A nyitásirány megállapítása mindig zsanér oldalról történik.
Belülről nézve a szerkezet jobbos, ha egyszárnyú és a zsanér a jobboldalon van, vagy ha kétszárnyú váltószárnyas/tokosztós és a jobb oldala a főszárny/bukó-nyíló.
A kétszárnyú váltószárnyas nyílászáró szerkezetnek általában csak a főszárnyán van kilincs.
Bejárati ajtó szerkezetek nyitásirányának megállapítása is így történik.

Alkalmazásával meghatározhatjuk a szárny buktatásának mértékét.

Megakadályozza az ablakvasalat kívülről történő mozgatását, sőt az ablak belülről történő nyitását is meggátolja. Nem engedi, hogy a keretet dróttal átfúrva, esetleg a kitört üvegen átnyúlva a kilincs elfordításával kinyitni az ablakot. Nem mellesleg megakadályozza azt is, hogy a rövid időre magára hagyott kisgyermek az ablakot kinyissa és esetlegesen átbukjon rajta.

A szellőzővasalat segítségével a szárny minden kívánt nyitási távolságban rögzíthető. A Roto NT rögzítővasalata lehetővé teszi, hogy a nyitott szárnyat fokozatmentesen rögzítsük. A becsapódó ablak így már a múlté.

Az ablakok aljához rögzíthető, profil anyagú, a párkánycsatlakozást segíti elő.

A profil anyagából készül, közvetlenül csatlakoztatható a tokra, a tok szélesítésére / magasítására szolgál, alkalmazható redőny előkészítéshez, hézagpótláshoz, stb.

A profil anyagából több formában készül, szerepe az üveg rögzítése a profilhoz.

Több szerkezet egymás mellé való illesztéséhez szükséges, pl.: erkélyajtó és a mellette lévő ablak.

Az U érték mutatja meg a nyílászáró hőszigetelési és hővezetési értékét, azaz  lényegében hőátbocsájtási tényezőt jelent, és azt mutatja meg, hogy  egységnyi idő alatt ( 1 óra) mennyi energia távozik, abban az esetben amikor a külső és belső oldalak közötti hőkülönbség 1 Kelvin fok.  Ebből következik, hogy a kisebb szám az jobb; minél kisebb az értéket jelölő szám, annál kisebb az adott üveg hőátbocsátási tényezője, és nagyobb a hőszigetelő értéke.

A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméter keresztmetszetű hasábra adja meg az értéket. A mértékegysége így W/m2K.

Uw-(window) – ablak össz-hőátadási együttható. Ez az érték az egész ablakra vonatkozik, melyet az üvegezés U értéke az Ug és a tok U értéke az Uf befolyásol.

 Az U értékre jellemző hogy kisebb ablakméret esetén romlik, míg nagyobb méretű ablakoknál nő. Ez azért van, mert az üvegfelület a tok anyagához képest nagyobb értékeket érhet el, így a nagyobb üvegfelület esetén jobb hőszigetelési értékeket érünk el.

 Ug-(glazing) – üvegezés hőátadási együttható. Ez az érték az üvegfelületre vonatkozik, mely függ az üvegtáblák egymástól való távolságától, az üvegtáblák számától és a táblák közti rést kitöltő gáz típusától. 

Uf-(frame) – a tok hőátadási együttható, ennek meghatározása méréssel történik.

 

AZ ÜVEGEK FŐ TÍPUSAI

Ezek olyan Float üvegek, melyek anyagához az olvasztás során különféle fém-oxidokat adagolnak. Így napenergia elnyelésük magasabb, mint víztiszta társaiké. Az üveg vastagsága nagyban meghatározza a színárnyalatot. Megmunkálhatóságuk teljes körű.
A fokozott energiaelnyelés miatt bizonyos esetekben elengedhetetlen ezen üvegtípusok edzése, a „hőtörés” elkerülése érdekében.

Ebben az esetben az üveg felületére fém-oxid bevonat kerül.

1.) Lágy bevonatos
Ezek az úgynevezett Low-E üvegek, melyeket elektromágneses eljárással készítenek.  A felvitt bevonat sérülékeny, és fokozottan érzékeny a külső hatásokra, így minden esetben hőszigetelő szerkezetben és annak is a belső oldalán alkalmazzuk.  Segítségével kiemelkedően magas hőszigetelő érték érhető el.  Mára már szinte minden esetben alkalmazzuk, így alap üvegként tekintünk rá.

 

2.) Félkemény bevonatos
A Low-E üvegek gyártásához hasonlóan, itt is elektromágneses eljárást alkalmaznak, viszont ennél a típusnál keményebb bevonatot visznek fel az üvegre.   A félkemény bevonatos üveg már bizonyos megmunkálásokra alkalmas, de hajlítani vagy domborítani nem ajánlott. Előnye, hogy védelmet nyújt a napenergiával szemben, miközben a fény széles spektrumát átengedi.

 

3.) Kemény bevonatos
Ennél az üvegtípusnál a fém-oxid réteget pirolitikus azaz égetéses vagy magnetronos eljárással viszik fel az üvegfelületre ezáltal egy kiemelkedően ellenálló réteget képezve azon. Napvédelem szempontjából ez a leghatékonyabb típus.

A hagyományos tükör olyan Float üveg, amely ezüst és réz bevonattal rendelkezik és kívül legalább két réteg zománc védi.  Az új generációs tükröknél azonban már nem használnak rezet, ólommentes fedőlakkot alkalmaznak és az ammónia 90%-át eltávolítják a gyártás során.

Egy vagy több üveglap PVB fóliával történő összeállítása.  Több funkciót is szolgálhat egyszerre: lehet hővédő, betörésvédő, zajvédő és egyben színes is.  Ezek a biztonsági üvegek lehetnek minősített üvegek is, melyeket a MABISZ által meghatározott és elfogadott kategóriákba sorolhatunk.

Különféle dombormintás hengerelt üveg. Mintája és színe tetszőleges lehet, hazánkban a víztiszta, matt, sárga, zöld, kék, és bronz színek a szokványosak.

Alapvetően két fajta eljárással készülnek. Kevésbé hatékony módszer a homokfúvás. Ennek nagy hátránya, hogy az üveg rendkívül sérülékeny lesz, gyakorlatilag érinthetetlenné válik a kezelés után, mert megmarad rajta az ujjlenyomat. Ennek következtében a tisztán tartása is bajos.

A praktikusabb eljárás a savmarás, melynek során az üveg felületét maró hatásnak teszik ki, ennek következtében mattul be.  Ez a technológia jóval hatékonyabb, és egy jól kezelhető felületet hoz létre.

  • Tűzgátló üvegek

Két típust különböztetünk meg,

1.) Tűzterjedés gátló, ennek jelölése „G”. Ez a típus képes megakadályozni a tűz átjutását másik helyiségbe.

2.) Tűzgátló üveg, jelőlése „F”Maximum +140 Celsius fok hőmérsékletig terhelhető az ilyen típusú üveg.

tűzgátló üvegek betűjele után minden esetben áll egy szám, ami arra utal, hogy meddig képes az üveg ellenállni a tűznek.
A számok mindig perceket jelentenek.

  • MABISZ minősített biztonsági üvegek típusai

1.) Dobásálló üvegek „A” típus

2.) Áttörésbiztos üvegek „B” típus

3.) Átlövésgátló üvegek „C” típus

BELTÉRI AJTÓK

 

Alakos Ajtó Leggyakrabban a modern építészetben találkozhatunk olyan falfelületekkel, amelyek nem teszik lehetővé a hagyományos, álló téglalap alakú nyílások elhelyezését, mert vannak olyan esetek amikor a két falsín nem fut egyforma hosszan, lehet az egyiknek hamarabb vége van, mint a másiknak és így nem azonos, nem szimmetrikus az ajtó két oldala, ez által az ajtó tokja sem.

Ilyenkor szükséges a lehetőségekhez igazodó, egyedi kialakítású alakos ajtók tervezése, gyártása, beépítése.

Leggyakrabban lépcsőfeljárók alatt, vagy tetőterekben találkozhatunk ezzel az esettel, hogy az ajtó lap felső éle ferde, így követve a belső tér kialakítását.

Ez az ajtólap és a hozzá tartozó tok kialakítás igény szerint lehet négy- vagy ötszög alakú is.